Teny�szt�i v�lem�nyek

 "A ty�k sz� hallat�n az els� k�p, ami megjelenik el�ttem, az a holland t�rpety�k. B�rmilyen k�l�nleges fajtajegyekt�l mentes, m�gis a maga egyszer�s�g�vel, klasszikus form�j�val, kecsess�g�vel sz�momra egyed�l�ll�. Mint a vil�g m�sodik legkisebb ty�kja, m�g egy par�nyi kertben is j�l �rzi mag�t. El sem tudok k�pzelni szebb l�tv�nyt, mint a z�ld kertben kapirg�l�, bogar�sz� sz�nes holland t�rpe csapatot. Nem ig�nyelnek semmi extra t�r�d�st. Termet�k ellen�re igen sz�v�sak, csak egy sz�lv�dett �jszakai sz�ll�sra van sz�ks�g�k. Egyszer� form�jukat a sz�nek gazdags�ga ellens�lyozza. Az �llatok k�nnyen szel�dd� v�llnak. �gy a csal�d hamar �r�m�t lelheti benn�k. Takarm�nysz�ks�glet�k csek�ly, egy norm�l ty�khoz viszony�tva."

/Panta J�zsef/ 

„Egy nagyon gy�ny�r� t�rpe ty�kfajt�r�l van sz�, ak�rh�nyszor megpillantom a kertben szabadon l�v� csapatot, egyszer�en nem tudok betelni a sz�ps�g�kkel. Nagyon ellen�ll� ty�k fajta, viszonylag ritk�n betegszik meg. A kertben �sszekapirg�lja a napi adagj�t, de az�rt kell neki adni egy kis magkever�ket, ill. friss iv�vizet.

Nem tesznek k�rt a kertben, mivel igen par�nyiak, de j�, ha egy homokf�rd�z� helyet tal�lnak, ahol a tollazatukat tiszt�n tudj�k tartani. Naps�t�ses �szi �s t�li napokon, valamint tavasszal nagyon szeretnek csapatostul egy napf�nyes helyen napozni, ak�r �r�kig!

Nagyszer� kotl�sok, ak�r m�g t�len is meg�lnek, ha nem vessz�k el a toj�saikat.

A kotl�sok nagy gonddal vezetgetik csib�iket, amik annyira par�nyiak, hogy az embernek akaratlanul is mosolyt csalnak az arc�ra. :) A csib�k is ragaszkodnak a kotl�shoz �s mindig vele maradnak. A kakasok aktivit�sa nagyon j� �s ez megl�tszik a toj�sok term�kenys�g�n is: kev�s a term�ketlen toj�s! A csib�k nagyon j�l kelnek, ritk�n van probl�ma a kel�ssel. A felnevel�s�k k�nny� �ltal�ban, de sok vitamint, z�lds�get �s megfelel� nevel� t�pot, majd k�s�bb magkever�ket kell nekik adni, amit�l eg�szs�ges �leter�s ty�kokk�, valamint kakasokk� v�lnak. Legjobban a kertben szabadon fejl�dnek a csib�k, ahol rengeteg rovart �s magvakat is tal�lnak, amik felgyors�tj�k a n�veked�s�ket! A ty�kok egy �vben 4-5-sz�r is megkotlanak, ha van r� lehet�s�g�k �s nem szedj�k el a toj�saikat! Ez f�leg az�rt van, mert sokat tojnak egy �vben! Persze akadnak olyan ty�kjaim is, amik tojnak egy sz�p f�szekaljat, azt�n a vil�g�rt sem lenn�nek hajland�k meg�lni rajta.  

El�gg� szel�d fajta, k�nnyen meg lehet �ket fogni(f�leg etet�sn�l), de az�rt van egy kis alap f�l�nks�g benn�k.

Akadnak olyan kakasok vagy �ppen ty�kok, amiket nagyon nehezen lehet csak befogni. K�zb�l k�nnyen etethet�k �s ha igaz�n kezesekk� v�lnak, akkor az sem ritka, ha felsz�llnak az ember v�ll�ra. A helyhez el�gg� ragaszkodnak, ritk�n szomsz�dolnak, de az az�rt el�fordulhat n�ha, hogy �tl�togatnak a szomsz�dba egy picit. Ezt, a nagyon j� rep�l�k�pess�g�knek k�sz�nhetik, ez�rt az elej�n nem �rt megv�gni az evez�tollaikat, ha egyb�l a kertbe szeretn�nk kiengedni �ket. Vannak olyan ty�kjaim is, amik �lland�an �tj�rnak a szomsz�dba, de a kakasok szinte sohasem.

A t�bbi t�rpe fajt�val el�g j�l kij�nnek, de nagyobb test� fajt�kkal m�g nem tettem �ssze �ket, �gy tapasztalatom nincs ezzel kapcsolatban.

Arra m�g nagyon kell vigy�zni, hogy nehogy ragadoz� madarak �ldozat�v� v�ljanak, mert kis m�ret�k miatt azok k�nnyen pr�d�nak tekintik �ket!”

/Mirk �d�m/