Hollandse krielOld Dutch bantamHoll�ndische ZwerghuhnNaine HollandaiseHolandsk� mal�Olandese nana        

A holland t�rpety�k

  Ez az apr� baromfi a klasszikus form�j� ty�kok kedvel�inek igazi k�l�nlegess�g. A sz�mtalan sz�nv�ltozat k�z�l pedig kedv�nkre csemeg�zhet�nk. B�rmely udvar �gk�vei lehetnek. N�pszer�s�ge Eur�p�ban r�g�ta t�retlen. Sz�mos el�ny�s, pozit�v tulajdons�ga mellett sajnos kis haz�nkban csak maroknyi teny�szt� �rez elhivatotts�got a Holland t�rpety�k ir�nt. Pedig m�g a kezd� baromfitart�k is sikerrel teny�szthetik �ket.

Eredet:

  A parlagi t�pus� ty�kok legkisebb k�pvisel�je r�gr�l ismert volt Eur�p�ban. Hollandi�ban m�r a 18. sz�zadban is tartott�k. �gy az �reg kontinens egyik legr�gebbi t�rp�je. 1906-ban Hollandia kinevezte nemzeti t�rpety�kj�nak. T�rt�nete sor�n sz�mos fajt�val keresztezt�k �j sz�nek l�trehoz�sa c�lj�b�l. Az 50-es �vek ut�n terjedt el igaz�n Eur�pa- szerte, valamint az Egyes�lt �llamokban. Eredetileg l�tezett egy r�zsatarajos v�ltozat is, �m ez m�ra teljesen elt�nt.

Elterjed�s:

Eur�p�ban f�k�nt Hollandi�ban, Sv�jcban, N�metorsz�gban, Ausztri�ban, Angli�ban, Lengyelorsz�gban, ezen k�v�l megtal�lhat� az Egyes�lt �llamokban, �s �j inform�ci�k szerint K�n�ban, ahol csemeg�nek is sz�m�t.

Megjelen�s:

 A holland t�rpety�k egy igazi �st�rpe, teh�t nem egy nagy fajta miniat�r v�ltozata. Teste r�vid, melle el�re tolt. Testtart�sa v�zszintes. H�tvonala homor�, �velten megy �t a faroktollazatba, ami magasan hordott, j�l fejlett �s nyitott. A kakasokn�l igazi l�tv�nyoss�g a pazar tollazat. A sz�rnytart�s lefel� ir�nyul, an�lk�l, hogy �rinten� a f�ldet. A nyak alig k�z�phossz�, aminek tollazata a sz�lesnek mondhat� v�llakat �rinti. A form�hoz az alacsonynak mondhat� �ll�s illik. R�vid comb, �s palak�k cs�d jellemzi- az �j sz�nekn�l, illetve n�h�ny sz�nn�l megengedett a feh�r, illetve egy�b l�bsz�n (pl.: kendermagos, s�rga)-. Feje kicsi, egyszer� tar�j �kes�ti, ami nem k�vetheti a fej vonal�t, ink�bb felfel� ir�nyul. Szeme narancs- barn�sv�r�s sz�n�. A f�llebenyek feh�rek.

Gyakoribb hib�k:

-hosszabb cs�d, magas �ll�s

-z�rt/ r�vid faroktollazat

-a standardn�l nagyobb t�meg (az els� �ves toj� ide�lis esetben 0,45 kg, illetve, 0,55 kg /kakas/ alatt van )

-feszes, z�rt, kem�ny, bankivaty�kszer� tollazat

-sz�gletes test, valamint sz�gletes h�tvonal

-nagyobb tar�j

-felh�zott testhez- simul� sz�rnyak

Gy�r�nagys�g:

kakas: 11, toj� 9 mm

S�ly:

kakas: 0,5-0,55 kg, toj�: 0,4-0,45 kg

Sz�nv�ltozatok:

  A holland t�rpety�k elismert sz�nv�ltozatai orsz�gonk�nt elt�r. Legn�pszer�bb a fogoly �s v�ltozatai, valamint a fekete �s feh�r. Manaps�g k�zel negyven sz�nben csod�lhatjuk meg �ket. A sz�nv�ltozatokat megtal�lod a "Sz�nv�ltozatok" men�ben!

Tulajdons�gok:

Igazi tev�keny kis �llatok a holland t�rp�k. �m helyig�ny�k nem nagy. De mindenk�pp jobban �rzik magukat, ha kint az udvaron kapirg�lhatnak. K�nnyen kezess� v�lnak. K�v�ncsi term�szet�knek azonban egy magasabb ker�t�s sem szabhat hat�rt. Kis test�t k�nnyed�n leveg�be emeli viszonylag j�l fejlett sz�rnya. A toj�k feh�r sz�n� toj�sokat raknak (kb. 30g -os), �vente mintegy 80-100 db-ot. Sz�m�thatunk r�, hogy a ty�kjaink elkotlanak, ekkor mind�ssze csak 7-8 toj�s f�r al�juk. A csib�ket j�l vezetgeti a kotl�s. Az eg�sz f�szekalj ak�r elf�r kez�nkben, olyan par�nyiak. A fiatalok gyorsan fejl�dnek, a toj�srak�st is m�r �ltal�ban elkezdik a kel�si �v�kben. Az �llatok egym�ssal t�bbnyire b�ket�r�ek, a kakasokat is sikeresen tarthatjuk egy�tt.

Az ide�lis ivarar�ny: 1 kakasra 2-7 toj�.